MESE:

Ters�nszky J. Jenõ

A nagyral�t� mozdonyka

Volt egyszer egy kis mozdony. Hogy hol? Nem k�ldelek �n benneteket �rte az �perenci�n kereszt�l, hanem megmondom pontosan. El�sz�r is ott volt ez a kis mozdony a sz�l�hely�n, a gy�rban, azt�n onnan elvitt�k egy kis vicin�lis vonat kosijait h�zni. Tudj�tok, mi az a vicin�lis vagy helyi�rdek� vonat, ugyeb�r? Olyan apr�bb j�rm�, ami nem fut P�rizst�l Budapestig, hanem Cs�g�sdrõl, Bagosdra. H�t a mi kis mozdonyunk is �gy ker�lt Cs�g�sd k�zs�g �jon �p�lt vas�t�llom�s�ra, hogy megtegye az els� �tj�t. Sejtitek, hogy ez nem kis �nneps�ggel j�r. Ott van az eg�sz lakoss�g messze k�rny�kr�l, �s nagy �ldom�st csapnak az �r�m�re. Az els� �tra holmi szeg�ny embernek bil�tet sem adnak a vonatra, csupa el�kel�s�g �l a kup�kban, �s az indul�sra sem egy k�z�ns�ges vas�ti kalauz f�ty�lget, hanem a f�isp�n �r ad jelt.

Nah�t, ez t�rt�nt a mi kis mozdonyunkkal is. Odaakasztott�k vadonat�jan, f�nyeskedve a vagonok �l�re, pukkad�sig j�llakatt�k sz�nnel, g�zzel, hogy akkor�kat az eg�sz megye n�ps�ge sem b�rt volna t�ssz�gni, ha mind n�th�ba esik, mint a kis mozdonyunk. De m�g ez semmi. Hanem hogy �gy meg volt rakva vir�gkoszor�kkal, hogy alig l�tszott ki a dugatty�ja hegye, �s mikor elindult, h�t a sokas�g �ljent ord�tott, �s a rezesbanda r�zend�tett.
Mindezt n�mileg nevets�g�re mondom. Mert h�t, k�rlek al�ssan benneteket, a tapasztalatlan ifj�s�g bizony mag�t�l is olyan, m�g ha egy kis mozdonyban p�f�g is, hogy azt hiszi, szûk lesz majd az õ nagy tetteinek az eg�sz vil�g.
H�t, m�g akit �gy megb�d�t a nagy tisztess�gad�s az elsõ l�p�seikor, mint a mi kis mozdonyunkat.
Nem csod�lhatni h�t, ha olyan b�szkes�g �s elbizakod�s duzzasztotta, hogy azt gondolta, na, most meg nem �ll szaladt�ban a sz�razon a v�zig. Sõt t�n haj�nak sem lesz kutya, hogy azt is �tv�llalja.
Persze, sajnos ehelyett Cs�g�sdtõl Bagosdig is h�t bakterh�zn�l h�zt�k meg a f�k�t, �s Bagosdr�l bizony visszaford�tott�k Cs�g�sdre.
H�t ez egy kis csal�d�s volt a mozdonyk�nak m�r az elsõ �tj�n, de rem�nykedett, hogy majd csak messzebb is eresztik vil�got j�rni.
Persze ebbõl semmi sem lett. Sõt ami k�vetkezett sors�ul, az bizony m�g az elsõ kir�ndul�s�ra sem hasonl�tott. Nem t�lekedett azt�n m�r a kocsijai fel� csupa �ri n�ps�g, hanem szeg�ny emberekkel vegyes �gyes-bajos utasok. �s a kosztj�t is egyre szûkebben m�rt�k ki. Az iram�t is meglass�tott�k. V�g�l m�r olyan kehes lett, hogy az emberek lesz�llhattak r�la a kalapjuk�rt, ha lef�jta a sz�l a fej�krõl, �s l�p�sben be�rt�k �jra.
Hozz� azt�n a legnagyobb nyomor�s�ga az lett, hogy az �let�t is megunta, hogy mindig csak Cs�g�sdt�l Bagosdig, Bagosdt�l Cs�g�sdig, Cs�g�sdtõl Bagosdig, Bagosdt�l Cs�g�sdig, Cs�g�sdtõl Bagosdig ...(nanana, m�r �n is unom mondani !) baktatott szeg�ny kis nagyrav�gy�, nagyral�t� mozdonyka..
Lassank�nt �gy kopott le r�la az �j m�z is, amivel a gy�rban kisuvikszolt�k. Meg�regedett, �s olyan rem�nye vesztett, kedvetlen j�sz�g lett bel�le, mint egy botork�l� koldus.
�des istenem! De h�t semmi vigaszt ne tal�ljunk ki a sz�m�ra? No, v�rjatok h�t!Egyszer, �vek m�lva, mikor m�r nagyon gyatr�n b�rta teljes�teni a k�teless�g�t a kis mozdony Bagosdt�l Cs�g�sdig, �s a forgalom ehhez m�g meg is n�vekedett, h�t egy nap egy fiatal, �j mozdonyt rendeltek oda a vicin�lis vonathoz a gy�rb�l, kiseg�t�s�l mell�je. No, pont mintha saj�t mag�t l�tta volna a kis mozdony. Ez az �j, ifj� t�rsa is �gy tele volt hittel, buzgalommal, g�ggel, �s az els� �tj�n ennek is volt valami cs�d�let �s a homlok�n p�r vir�g, ha szer�nyebben is. Na, b�ty�m, most meg nem �llok hetedh�t �llom�sig -mondta a mi kis �reg mozdonyunknak, �s akkor�t pr�szk�lt, hogy h�rom �ri d�ma, aki mellette �llt �ppen, az�ta is haragszik r� a lefr�csk�lt ruh�j��rt. Hi�ba besz�lt neki a maga keser� csal�d�s�r�l a kis �reg mozdony. V�gre is csak azt �rte el, hogy ifj� t�rsa irigys�ggel v�dolta meg. Hiszen melyik ifj� l�lek hajt a b�lcs �nm�rs�klet tan�csaira? �s tal�n igaza is van. A rem�ny, az �br�ndjaink a legnagyobb boldogs�gunk. El�g az hozz�, hogy a mi kis �reg mozdonyunk egyszerre csak elnevette mag�t k�rked� ifj� t�rs�n. Nem k�r�r�mb�l, mert sokkal jobb sz�ve volt, hanem mert esz�be jutott az a sz�p id�, amikor õ maga is �gy b�szk�lkedett, �s azt�n mi lett bel�le! Hanem ez a kacaj m�gis olyan volt, ak�rcsak valami �j fest�kkel kent�k volna be a lelke fak� szomor�s�g�t. �s att�l fogva a kis �reg mozdony m�gis vigasztal�dott h�tralev� napjaira, ifj� t�rs�n l�tva, hogy m�snak sincs jobb sorsa, s�t neki m�g t�bb is jutott a dics�s�gb�l.
De �n tov�bbmegyek enn�l is. Ugyanis �n besz�ltem m�r igazi nagy mozdonyokkal is, akik P�rizst�l Budapestig sz�guldanak, �s bizony kis�lt, hogy azok sincsenek megel�gedve a sorsukkal. Panaszkodtak, hogy ha nagyban is, az�rt �pp�gy ki van m�rve az �tjuk, �s unatkoznak �s kopnak �s v�n�lnek.
Persze, hiszen mindenki csal�dik az �letben, aki t�ls�gosan nagyral�t�. De h�t, akinek j� a sz�ve, az ifj�s�g boldog heve m�lt�n megtal�lja az �rj�t b�nat�nak abban, hogy mulat mag�ban az �let furcsa sor�n a hi�baval� z�gol�d�s �s irigyked�s helyett, mint a mi kis �reg mozdonyunk.